Ismeritek azt az érzést, amikor megláttok valamit és a gyomrotok mélyén a zsigereitekben érzitek, ez nektek kell? Mint a vidámparkban állva a pörgő-forgó játék előtt, amiről a leghangosabbak a sikítások és érzitek a félelmet amint kúszik végig a gerinceteken, de a vágy erősebb és megveszitek a belépőt, kivárjátok a következő menetet és nevetésbe fordul a sikítás, amint elönt az adrenalin.

Hát valahogy így voltam én Hummel Zsolttal (Intimitás Gourmet) és a masszázsával.

Részt vettem már tantrikus masszázson, vendégként és modellként is, de ahogy néhány hónapja elolvastam Zsolt facebook bejegyzéseit, éreztem ez valahogy más lesz. Követtem a videóit, meglehetősen sok gondolatával tudtam azonosulni, vagy legalább keltett bennem valamit. Érzést, gondolatot, inspirációt. Mégis elég sokáig tétováztam, remek kifogásokat gyártottam…na jó, még kicsit ma is megy az önigazolás, hogy minden kifogásom helytálló volt.

Végül adtam magamnak egy kiskaput és elmentem egy előadására, hogy élőben is megbizonyosodjak arról az energiáról, amit korábban “online” éreztem. Hátha kiderül, hogy nem is kell ez nekem annyira… 🙂 Az előadás (A szex képlete) maximálisan hozta azt, amit vártam, elfogytak a kifogások. 

Karácsonyra megleptem magam egy masszázzsal. December 27-re egyeztettünk időpontot, amire már legalább egy héttel korábban elkezdtem készülni. Hogy minek? Mert igyekeztem minimális kapaszkodókat építeni magamnak, hogy hátha a kérdések elenyésző részére lesz kész válaszom. Megnéztem Zsolt – kb egy órás – videóját a jóni masszázsról, amiben viszonylag részletesen elmondja mire készülhet a bátor vállalkozó, aki ellátogat hozzá. Ezen kívül a régi jól bevált listás módszert is elővettem, szépen összeírtam minden meghatározó szexuális élményemet, ami az életem során ért. Ugye már rég kitaláltátok, hogy egyáltalán nem a fejemben előzetesen összerakott forgatókönyv szerint történt a program?

Amire készültem: szívélyes üdvözlés, kissé feszült aklimatizálódás, beszélgetés, ellazulás, közös fürdés – igen, az első “próbatétel”, amit a videóból megtudtam-, masszázs, beszélgetés, búcsúzás. 

És ami ebből kerekedett…az üdvözlést követően leültünk egy matracra és elkezdtünk beszélgetni. Engem ritkán lehet megfogni kérdésekkel, szerencsére 98%-ban kivágom magam a legkínosabb helyzetekből is. Na hát tudtam, hogy most el fog jönni a 2% időszaka. Nem is tévedtem nagyot.

Drága Olvasó, képzeld el azt a helyzetet, hogy találkozol egy szinte idegen emberrel, akinek pár perc ismeretség után fel kell tárnod – szavakba öntve! – a szexuális vágyaidat.

Hogy miként nézne ki egy szexuális együttlét, ha lenne 2-3 órád rá és te döntesz mindenről. Hol érintenék a testedet és hogyan. Te hogy érinted magadat, mi elégít ki igazán, milyen kategóriájú pornót nézel, mennyire ragaszkodsz az orgazmusodhoz. Számítottam ilyen kérdésekre, de azért nem jöttek könnyen a válaszok. Neked mennyire jönnek könnyen, ahogy olvasod? Kérlek, gondolkozz el rajtuk, mert ha önmagunkban nem ismerjük – és nem is keressük – ezeket a válaszokat, miként várjuk, hogy majd a partnerünk megadja nekünk amire vágyunk?

A kérdések szorításában egyszer csak Zsolt annyit kért, sőt szinte utasításnak éltem meg, hogy “akkor most vetkőzz le”. Ránéztem, hogy tényleg jól hallottam-e. Egyrészt váratlanul ért, nem tudtam eldönteni ez most teszt, vagy most mi van?! Persze sejtettem, hogy nem ruhában fogunk fürdeni, de hogy így előtte és ő végignézi? Semmi elvonulás, semmi szemérmes törölközőbe öltözés. 

Megosztanám veletek a gondolataimat, amik elöntöttek: “Ez most komoly? Tényleg előtted vetkőzzek le? És te miért nem vetkőzöl? Milyen sorrendben vegyem le a ruháimat? De jó, hogy egyforma színű fehérneműt vettem. Oké, felül már csak trikó van, iszok egy korty vizet, addig is erőt gyűjtök a folytatáshoz. Huhh mégsem kéne inni, mert amennyire izgulok, tuti félrenyelek és itt fogok fuldokolni félig levetkőzve. Folytassuk. Vajon azt is nézi, hogy miként hajtom a ruháimat? Ha nagyon élére hajtogatom, azt gondolja majd egy idealista világban élek, erős perfekcionizmussal…mondjuk ez utóbbi még igazi is lehet. Ha meg csak ledobom…áh tedd már le, jó az ahogy van.” Jó sok gondolat és érzés, egy vetkőzésnyi idő alatt.

Elkészültem, Zsolt megpaskolta a matracot, hogy üljek le elé. Bevallom egy kicsit izgató volt a helyzet, hogy ő még felöltözve én pedig már teljesen meztelenül vagyok jelen. Pár röpke pillanat múlva ez a helyzet változott és már mindketten fedetlen testtel a zuhany felé vettük az irányt. Hála a textilmentes szaunás/naturista élményeimnek, a meztelenség számomra komfortzónán belül van, viszont a zuhanyfülke szerény mérete okozta hirtelen közelség és egy ilyen intim élmény befogadása ezen némileg túl nyúltak.  

Innentől kezdve mindent amit elmeséltem, – hogy mi izgat, mi vonz, miként szeretem ha hozzám érnek, kézzel, nyelvvel, foggal – Zsolt szép lassan letesztelt rajtam.

A zuhanyzás során egyértelművé vált számomra, hogy a “vigyázz mit kívánsz, mert megtörténik” mondás még 2019-ben is megállja a helyét. 🙂

A program (amit ő inkább bodywork-nek nevezett masszázs helyett) során az volt a benyomásom, hogy bőven átléptük a konvenciókat, amit a masszázs keretei támasztanak, néha felmerült bennem, hogy “ezt lehet?”, máskor pedig az, hogy “ez még az én vágyam, ez rólam szól?”.  Kicsit az volt az érzésem, mintha az összes gondolatomat hallotta volna az együtt töltött idő alatt. A félelmeimet, az élvezetemet, a kérdőjeleket, a bizonytalanságot, a megengedést.

Ahogy fentebb említettem, minden általam megfogalmazott – vagy talán még annál többféle – érintést és vágyat megélhettem, ennek tapasztalásait pedig a “masszázst” követően átbeszéltünk. Számomra ezek a beszélgetések a legértékesebb élmények, hiszen egy olyan visszajelzést, tükröt kapok a saját működésemről, amit egyedül nem tudnék megismerni. Zsolt olyan észrevételeket osztott meg velem, amiket én évek alatt tudtam magamban összerakni – elég sok melóval.

Amikor Zsolttal a masszázs végére értünk, mellém feküdt és csak annyit mondott, “most már ismerlek, megmutattad magadat nekem, hogy ki vagy”. 

Ami nekem nagyon erős visszajelzés volt és talán univerzálisabb tanulság lehet, hogy ne a saját izgalmamban legyek, hanem a partneremet érezzem és őt fogadjam be, majd rajta keresztül éljem meg az izgalmamat. Leírva ez így pofon egyszerűen hangzik, hogy hát persze…hogy máshogy? Mégis – számomra – komoly nézőpontváltást jelent ez a gondolat a kifelé és a befelé figyelés kapcsán.

A leírtak talán kicsit ijesztőnek tűnhetnek így elsőre, sőt akár másodszorra is. Igen, valóban volt ahol feszegettük a határaimat, de fontos kiemelnem, hogy Zsolt a biztonságot végig szem előtt tartotta, minden reakciómra figyelt és tudtam, vigyázott rám. Abban is biztos vagyok, hogy aki ellátogat hozzá, ő (is) személyre szabott “masszázst” fog kapni, amit ott és akkor képes befogadni és hozzásegíti a fejlődéséhez. Viszont egy jó adag bátorságra szükség van hozzá, hogy a saját elakadásaiddal szembe merj nézni és be tudd építeni önmagadba a megtapasztaltakat. De hát ettől izgalmas az élet. És szexi. 🙂

A bejegyzéshez egy hozzászólás tartozik

  1. Morán Géza

    Hát igen, a jó szexuális együttlét alapja is a kommunikáció, kölcsönös megosztása a vágyainknak.